Vegavariáció rakott témára

Családunkban sokszor készítettünk rakott kelt, zöldbabot. Ami darált húsból készült pörkölt és rizs keverékével, s tejföllel rétegzett zöldféléket jelentett sütőben megsütve. Anyukám most is így készíti.
Erre rímelve általános tapasztalatom is az, hogy a „hagyományos” magyar konyha számára a rakott vagy töltött zöldség valamilyen húsos ételt jelent. Kicsit gonoszkodva talán úgyis fogalmazhatnék: együnk zöldséget persze-persze, de akkor legalább a tölteléke legyen húsos.
Ugyanakkor a rakott zöldséges falatoznivalóknak hihetetlenül gazdag a tárháza. S rendkívül sokféle, s jópofa módon elkészíthetőek, variálhatóak (lerakhatók a zöldségek „egymással”, túróval, besamellel, sajttal…). További előnyük az effajta ételeknek, hogy a gyors összeállítást követően, már elsüldögélnek magukban, mialatt az ember lánya más, hasznos –konyhai vagy nem konyhai :-) - tevékenységekkel foglalatoskodhat és másnap könnyen s egyszerűen szállíthatóak (iskolába, munkahelyre). Ráadásul következő nap sokkal ízletesebbek és finomabbak… :-)

A most következő étel túróval rakott variáció zöldbabra hangolva.
Alapötletét egy Nők Lapja Cafés recept adta. Elkészítési módját érintő néhány apróbb változtatást leszámítva, annyit módosítottam rajta, hogy több túróból, s jelentékenyebb mennyiségű fűszer felhasználásával készült a töltelék.
Zsírszegény tehéntúrót használtam, s bár most nem került bele (mert első elkészítésekor az eredeti recepthez ragaszkodtam), de úgy gondolom, kellemesen megbolondítaná a túrókrémet talán nem is kis mennyiségű friss petrezseleyem, s valamilyen fűszersó.
A kép akkor készült, mihelyst kivettem az ételt a sütőből, s frissen-forrón szétcsúszkáltak a vajszínű hasábocskák. Kb. fél óra elteltével viszont, mikor a maradékot átemeltem munkahelyemre vinni szokott – ételszállító dobozkámba, gyönyörűen egyben maradt a túróval rakott zöldbab kocka, s másnapra is megőrizte csinos alakját. :-)
Ami pedig fentebb említett variációs lehetőségeket illeti: a lágy és krémes fűszeres túrós töltelék remekül illik más zöldfélékhez is. Szerintem biztosan fini lehet pl. brokkolival vagy karfiollal is… :-)

Most már azonban jöjjön a recept!

Túróval rakott zöldbab

Hozzávalók (2 személyre)
½ kg fagyasztott zöldbab (vajbab)
25 dkg tehéntúró
5 dkg vaj vagy margarin
4-5 evőkanál tejföl
kb. 1 evőkanál zsemlemorzsa
1 gerezd fokhagyma
1 mokkáskanál pirospaprika
só
1-1½ teáskanál apróra vágott friss kapor
ízlés szerint: apróra vágott friss petrezselyemzöld, fűszersó

Elkészítés:
A fagyos zöldbabot (felengedés nélkül) lobogó, sós (1 1/2 –2 teáskanálnyi só nyugodtan mehet bele) vízbe dobom, majd miután a hideg babbal való érintkezést követően a főzővíz újból felforrt, kis lángon, lefedve kb.10-12 perc alatt puhára párolom a vajszínű darabkákat.
Ez idő alatt elkészítem a túrótölteléket. Az áttört tehéntúrót simára keverem a tejföllel, kb. 3 dekányi olvasztott, de már nem meleg vajjal vagy margarinnal, a pirospaprikával, kaporral, sóval és a tört fokhagymával. A fűszeres túró még finomabbá tehető egy kis apróra vágott petrezselyemzölddel, s a só vagy a szükséges sómennyiség egy része bátran pótolható fűszersóval (pl. olaszos vagy franciás ízű Kotányi malom).
Mikor a zöldbab átpuhult, de még kellemesen roppanós, leszűröm, s ezután már csak az összeállítás marad hátra.
Egy picike tepsit vékonyan kikenek vajjal vagy margarinnal, s belesimítom a vajbab felét. Jöhet rá a fűszeres túrókrém fele, majd ismét zöldbab és túró következik. Végül rászórom a zsemlemorzsát, s rámorzsolom a megmaradt margarint vagy vajat.
Előmelegített sütőbe tolom a tepsit, s hagyok neki 4-5 percet, amíg a vajdarabkák elolvadnak. Ezután lefedem alufóliával, s 10-15 percig sütöm a fólia alatt, hogy az ízek összeérjenek. Ha ez megtörtént, leveszem az alufóliát és addig sütöm, amíg az étel tetején a zsemlemorzsa ropogós és kellemesen aranyszínű lesz.