2009. június 29., hétfő

Nagy Vegetáriánus Kihívás Napja – A Menü

Mi is abszolváltuk a családdal a Nagy Vegetáriánus Kihívás Napját! És azt kell mondjam, igazán finomat ettünk! :-)
Családom tagjai egyáltalán nem hiányolták a húst (Anyuval közösen készítettük el a menüt), jóízűen falatozták a vega, reformos – és egyben Hémangi kritériumainak is megfelelő – ételeket!

Mindazonáltal a menü kissé „hagyományosra”, „magyarosra” sikeredett, de én egyáltalán nem bántam. Különösen azért nem, mert már hetek óta befészkelte magát a barackos gombóc a fejembe… s mi sem lehetett ideálisabb alakalom Siccike receptjének gyakorlati megvalósítására, mint a Nagy Vegetáriánus Kihívás Napja.

Ezzel részben már el is árultam a menüt… s hogy mi került végülis az asztalra?
Zöldségleves, utána pedig barackos és meggyes gombóc.
Sokszor készítünk itthon zöldséglevest, én úgy gondolom, nálunk abszolút „klasszikusan, hagyományosan” készül, de talán mások máshogyan készítik, s még úgysem szerepelt ez a recept itt a blogon, így az alábbiakban közzéteszem.
Általában kerül bele nokedli is, ami azonban tojást tartalmaz, így ez most kimaradt, de a recept leírásánál szerepeltetem.

Zöldségleves

Hozzávalók: (4 tányér leveshez)
2 szál sárgarépa
2 vékony szál fehérrépa
1 kisebb darab zeller
kevés olaj (bio repce)
1 mokkáskanálnyi teljes kiőrlésű bio búzaliszt
1 jókora csokor friss petrezselyem
1 bio zöldségleveskocka
kb. 2 mokkáskanálnyi pirospaprika
frissen őrölt bors
só (himalaya)

Opcionális – a nokedlihez
teljes kiőrlésű bio búzaliszt
1 tojás
kevés olaj
só (himalaya)
bors
friss petrezselyem

Elkészítés:
A gyökérzöldségeket megtisztítom, megmosom, felkarikázom.
Egy nagyobbacska fazékban kevés olajat hevítek és rádobom a zöldséget. Nagy lángon kevergetem, pirítom. Ha már kellemesen illatoznak a zöldségek, kis lángra veszem a gázt, lefedem az edényt és kb. 15 perc alatt puhára párolom a répákat.
Ezután megszórom a liszttel, átkeverem. Rászórom a pirospaprikát, átforgatom, s felöntöm annyi vízzel, amennyi levest szeretnék.
Beledobom a zellert, a leveskockát, frissen őrölt borsot tekerek rá – mehet bele egy fél zöldpaprika is, az íze kedvéért, amit a végén kihalászok majd belőle, én ezúttal nem tettem bele – sózom (ezzel óvatosan a leveskocka miatt!). Megvárom, míg felforr – vigyázok, nehogy kifusson! – kislángra veszem alatta a gázt, lefedem – de a fedőt úgy helyezem a fazékra, hogy kis rést hagyok, amin a felesleges gőz eltávozik – és úgy 20-25 percig főzöm.
Amíg a leves fő, összevágom a petrezselymet, s ha nokedli is kerül bele, ezt is elkészítem. A nokedli készítés igazán nagyon egyszerű: csak mindent jó alaposan össze kell keverni, úgy hogy jó masszív állagú, már-már kemény tésztát kapjak.
Mikor úgy gondolom, hogy a leves megfőtt és éppen nokedlikészítős hangulatom van, nagy lángra váltok és a lobogva forró levesbe kiskanállal beleszaggatom a nokedliket és pár perc alatt készre főzöm őketaz illatos-zöldséges lében.
Majd elzárom a gázt, belekeverem az apróra vágott illatos petrezselymet és még forrón tányérokba szedem.


A gombócokat - mint már fentebb kiderült – Siccike receptje alapján készítettük. Annyi módosítás volt, hogy minden gombócba egy egész sárgabarack került, egy fél bio nádkockacukorral a közepükben. 15 gyönyörűséges, szaftos és ízletes gombóc lett a jutalmunk.
A maradék tésztából pedig meggyes gombócot gyártottunk. Szó szerint ugyanúgy készült, mint a sárgabarackos, csak a meggyhez nem adtunk pluszban cukrot. Ezek a gombócok méretre persze jóval kisebbek lettek, hiszen egy meggyszem is jóval kisebb egy sárgabarackhoz képest. Csak biztatni tudok mindenkit, hogy próbálja ki a meggyes gombócot, finom, lédús és zamatos. Nekem nagy-nagy kedvencem!
A gombócokat fahéjas nádporcukorral megszórva ettük.

2009. június 17., szerda

Chilis olaj és vega-sztereotípia

Nem is értem, hogy eddig hogyan lehettem meg chilis olaj nélkül! És most csak úgy félig-meddig túloztam… :-D
Néhány hete találkoztam vele először a maga egyszerűségében: salátaöntetként, s azóta a rabja vagyok.
Beszereztem gyorsan itthonra is egy üvegcsével – tudom, tudom, az lenne az igazi, ha magam készíteném, de - idő és recept hiányában - pillanatnyilag megelégszem annak a bizonyos T betűs áruháznak a termékével. Szerintem egész kis dekoratív az üveg, s további mentségemre szolgáljon, hogy – ami az összetevőket illeti - csak olívaolajat és chilit tartalmaz.
Nagyon szívesen megpróbálkoznék egyébként a házi fűszerolaj-készítéssel, remélem egyszer majd annak is eljön az ideje. Tényleg, Nektek, van esetleg e témában jól bevált ötletetek, receptetek?

No, vissza a chilis olajhoz. Az a fantasztikus benne, hogy nem erős, inkább gyengéden bizsergeti az ember szájpadlását, felpezsdíti és pikánssá teszi még a viszonylag semleges ételek ízét is! Pácoltam már benne pl. patisszont, majd meggrilleztem: mennyei lett!

Mindazonáltal, mint már említettem, első találkozásunk alkalmával salátaöntetként funkcionált a rubinpiros fűszeres olaj.
Na, azóta gyakorlatilag permanensen salátát eszem! Önironikus pillanataimban azt szoktam mondani: hát, most aztán megfelelek a vegetáriánusokról alkotott sztereotíp képnek és nyers zöldségeket, mindenféle zöld leveleket meg magokat rágcsálok. De nem tudok betelni vele! És nem értem magam, hogy eddig miért nem fogyasztottam salátát sokkal többször, amikor ennyire szeretem. Talán ezen elelmélkedem még egy kicsit – amolyan önismereti jelleggel! :-D

Salátaügyben örömteli fejlemény, hogy kezdődik már a paradicsom, uborka, leveles zöldségek szezonja, így talán kevésbé kell attól tartani, hogy az ember a kelleténél nagyobb koncentrációban visz be mindenféle oda nem illő anyagot – növényvédőszereket, nitrátot, stb. – a szervezetébe.
Esti vacsorasalátáim rendkívül egyszerűen, s gyorsan készülnek. Gyakorlatilag abból, amit épp a hűtőben találok.
A képen látható variánsban kétféle saláta, nyers céklacsíkok, paradicsom, olajbogyó, kevés újhagyma található. Kissé sózva, borsozva, chiliolajjal összeforgatva. Bio-parmezánforgácsokkal megkoronázva.
Tényleg bármilyen zöldségféle tehető bele, vegán hangulatú estéimen, pirított magkeverékkel (pl. napraforgó, tökmag, fenyőmag, lenmag, szezámmag) vagy durvára tört olajos magokkal szórom meg. Teljes kiőrlésű kenyérből készített pirítóssal fogyasztom.

A Nagy Vegetáriánus Kihívás napja – csatlakozzatok Ti is!

Igazán szuper ötletnek tartom Hémangi felhívását, s gyakorló vegaként mi sem természetesebb annál, minthogy én is csatlakozzam! :-)
Csatlakozzatok minél többen!
Egy nap az egészségünkért, környezetünkért… több ez, mint egy jó kezdet… ráadásul még klassz nyeremények is várnak a játékban résztvevőkre! :-)

Részletek: itt.