Annak, hogy a müzlit magam készítem – ahogyan már korábban is említettem – több oka is van: a „kommersz” bolti müzliket, reggelizőpelyheket és társaikat nem tartom reggelizésre, fogyasztásra alkalmasnak (aromát, cukrot, hidrogénezett növényi zsírt, térfogatnövelőt, tartósítószereket tartalmaznak – ennek ellenére egészségesként „reklámozódnak”… :-( ), a bio verziók ára pedig meglehetősen borsos. Ráadásul a házilag kevert müzli nagy előnye, hogy az és olyan arányban, összetételben kerül bele, ahogyan én szeretem.
Ha mégis veszek, a DM Alnatura bio gyümölcsös müzlijét (50% gabona, 50% gyümölcs és mogyoró, ráadásul az ára is egészen baráti) szoktam venni. „Vésztartalékként”: arra az esetre, ha épp nem lenne otthon minden hozzávaló vagy nem lenne időm összekeverni, meg persze a változatosság, a kiegyensúlyozott tápanyag-bevitel kedvéért is. :-)
Ami a reggeli elkészítését illeti, bevallom, a müzlit én nem szoktam, sem főzni, sem beáztatni… el sem tudnám képzelni… frissen, ropogósan fogyasztom, a joghurtot is csak közvetlenül evés előtt kanalazom rá… :-)
No, de rátérve most már a konkrétumokra, az e postban közzétett variáns a véletlen műve. Állt a spájzban már egy ideje 2-3-4 félig kibontott csomag, s nem szeretvén az ilyen állapotokat, gondoltam, belepakolom őket a müzlibe.
Hát… ez valami mennyei lett!
Azóta szinte csak ezt a kombinációt készítem, s - ezt talán kínos bevallani -, esténként néha már alig várom, hogy másnap reggel legyen és reggelizhessek… :-)
Vörösáfonyás-kókuszos-mandulás müzli
Hozzávalók (egy 60 dkg-os adaghoz)
30 dkg bio gabonapehely (a többféle gabonapelyhet tartalmazó keverékeket szoktam előnyben részesíteni)
15 dkg kénezetlen bio mazsola
5 dkg bio kókuszchpis
5 dkg aszalt vörösáfonya
5 dkg – előzőleg száraz serpenyőben illatosra pirított – mandulapehely vagy vágott mandula
Óvatosan, ám alaposan mindent összekeverek és kész is. :-)
Fémdobozban tárolom.
