Szárított paradicsomos árpagyöngy

Hát… ennyire finomat már rég főztem!
De nem, nem! A dicséret sajnos nem nekem szól… hanem Kaldeneker Györgynek.

Mivel az olajban eltett szárított paradicsomot rendkívüli módon kedvelem, s árpát (vagy ahogyan nálunk családilag nevezik: gerslit, illetve burist) is már az idejét sem tudom, mikor ettem, pedig azt is nagyon szeretem, gondoltam, kipróbálom ezt a Kaldeneker-féle receptet.

Elkészítettem, másnap a munkahelyemen kinyitottam a varázsdobozt, s… hm…nyammmm! Az eredmény messze túlszárnyalta várakozásaimat!!!
Még szerencse, hogy kapásból két adagnyit csináltam, s egészen biztos vagyok benne, hogy gyakran készítek majd ilyet.
Első nap „csak úgy magában”, másnap egy kis reszelt bio parmezánnal megszórva eszegettem, de igazán finom lehet egy jó salival is.

Próbáljátok ki! Tényleg! :-)

Én a következőképp készítettem.

Szárított paradicsomos árpagyöngy

Hozzávalók (2 adaghoz)
bő 1 – 1 ½ dl árpagyöngy
2-3 szál új- vagy zöldhagyma
6-8 db olajban eltett szárított paradicsom
¾ - 1 zöldségleveskocka (a Rapunzel bio leveskockáját használom)
kevés olaj (pl. bio repce)
frissen őrölt bors

Elkészítés:
Az árpagyöngyöt szűrőben, folyóvíz alatt, alaposan átmosom, lecsepegtetem.
A hagymát megpucolom, leöblítem, kicsiny karikákra szelem.
A szárított paradicsomokat kihalászom az olajból, s aprócska kockákra vágom.
Egy lábaskában kevés olajat hevítek, s megpárolom rajta a hagymát. Ezután kerül bele az árpagyöngy és a szárított paradicsomkockák. A gersli mennyiségéhez képest négyszeres mennyiségű vízzel felöntöm, beledobom a folyadék mennyiségének megfelelő darabka leveskockát (annak ismeretében, hogy fél liter vízhez 1 kocka szükséges), s frissen őrölt borsot tekerek rá (a leveskocka miatt, külön sózást már nem igényel), felforralom. Ha felforrt, lefedem, s kis lángon addig főzöm, amíg az árpagyöngy az összes folyadékot magába szívja. Ez kb. 50 percig tart, de ezalatt gyakorlatilag – egy-két ránézést leszámítva - semmi dolgom vele. Ugyanakkor ennek az ételnek kimondottan „jól áll”, ha egy kicsit leveses marad, így még ez az 50 perc sem biztos, hogy kell…
Azonnal tálalom vagy másnap a munkahelyemen kedélyesen elfalatozom.
(Az árpáról a legtöbb helyen azt olvastam, hogy két és félszeres, háromszoros vízben kell főzni, de nekem simán „megivott” négyszeres mennyiségű folyadékot, s az olvasottaknál és a Kaldeneker György receptjében írtaknál ez több ideig is, kb. 50 percig tartott. Az eredeti recepttel ellentétben én nem folyamatos kevergetés mellett készítettem az ételt, így jóval kevesebb volt vele a macera, s a végeredmény így is hihetetlenül finom lett!)