2008. október 8., szerda

PB & J

Finoman szólva sem vagyok – vegetáriánusként és a reformtáplálkozás lelkes híveként - az amerikai étkezési kultúra rajongója. Sőt…

Nem olyan rég azonban megismerkedtem a földimogyoróvajjal.
Természetesen a bio változattal (a „hagyományos, kommersz” fajta finomított cukorral, hidrogénezett növényi zsírral, meg még a jó ég tudja, mi mindennel készül).

A Rapunzel – képen látható – terméke földimogyorót (88%), pálmazsírt, tengeri sót és barna nádcukrot (a só kivételével az összetevők ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származnak) tartalmaz.

A mogyoróvaj fő összetevője, a földimogyoró magas zsírtartalma ellenére gazdag A-, E- és C-vitaminban, kalciumban, nátriumban és rostban, vagyis azokban a tápanyagokban, amelyeket a legritkábban fogyasztunk a felmérések szerint.
Már egy teáskanál földimogyoró fedezi a napi ajánlott E- vitamin-bevitel 16%-át, és annyi rostot tartalmaz, mint egy szelet teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér.
A kutatók emellett azt is megállapították, hogy a magas zsírtartalom ellenére a rendszeres mogyorófogyasztók soványabbak az olajos magvakat nem fogyasztó társaiknál. (Forrás: blikk.hu)
Azért persze óvatosnak kell lenni, egészen pici gyermekkorban a földimogyoró allergiás reakciót válthat ki, ami az embert egy életen át elkísérheti. Így kisgyermekeknél a földimogyorófogyasztással nagyon kell vigyázni, és aki allergiás rá, természetesen annak is mindig résen kell lenni, s nem szabad földimogyorót, illetve annak származékait tartalmazó élelmiszert fogyasztani.
Akik viszont nem küzdenek effajta allergiával, néhanapján egy kis földimogyorót (mogyoróvajat :-) elfalatozgatva élvezhetik annak jótékony élettani hatásait. A kulcsszó persze ez esetben is a mértékletesség.

Mint kiderítettem, a földimogyoróvajból létezik krémes és apró mogyoródarabkás verzió is. Nos, első találkozásom – mint ahogyan az a fotón is látszik – ez utóbbival történt.

Hát… hogy őszinte legyek: nekem nagyon bejött.
Izgalmas és kellemes az intenzíven mogyorós íze és illata, ugyanakkor valahogyan olyan se nem édes, se nem sós… mégis rendkívül krémes, ropogós és ízletes. Persze rendkívül tömény, egészen kevéske kell belőle.

Kicsit utánaolvastam a dolognak, s kiderítettem, hogy sokféle finomság készíthető belőle, pl. mogyoróvajas sütemény és keksz, de felhasználható alapvetően sós ízvilágú ételekhez is, pl. mártásokhoz, szószokhoz.

De! A földimogyoróvajjal készült „nagy klasszikus” nem más, mint a PB&J, azaz a Peanut Butter & Jelly sandwich. Vagyis a földimogyoróvajas - lekváros szendvics.
Olvasmányaim alapján úgy tűnik, a PB&J Amerikában rendkívül népszerű, gyakorlatilag mindennapi tápláléknak számít. Nos, mindennap ezt fogyasztani, ráadásul jó vastagon a „hagyományos” mogyoróvajból, cukrozott és agyonzselatinozott lekvárból és fehérkenyérből elkészítve, nyilvánvalóan nem túl egészséges dolog…

El lehet azonban ezt készíteni máshogy is! – gondoltam, s nem szégyellem bevallani, égtem a vágytól, hogy kipróbáljam, mégha először kissé bizarrnak is tűnt az alapanyag-, s ízkombináció. Anyu gyanakvással vegyes aggodalommal tekintett az elkészült szendvicsre, s finoman megkérdezte: „Ha nem ízlik, mit fogsz vacsorázni? Ez volt ugyanis a két utolsó szelet tönkölykenyér.” De mivel ekkor már fentebb jelzett gondolatot tett követte, tegnap elfogyasztottam életem első PB&J-ét.
Hát az van, hogy ez nekem nagyon ízlik! Ezt először kicsit talán „cikinek” éreztem, mégis amerikai meg minden… de azt hiszem, túl kell lépnem az effajta prekoncepcióimon és élvezni az ízeket – persze amennyire lehet reformosan és egészségtudatosan! :-D

Nos, bemutatom az én PB&J-met!
Fogtam két teljes kiőrlésű tönkölylisztből készült kenyérszeletet.
Az egyiket vékonyan megkentem bio mogyoróvajjal.
A másik szeletre St. Dalfour-féle vörös- és feketeáfonya dzsem került
(a St. Dalfour lekvárjai nem tartalmaznak színezéket és tartósítószert, s cukor helyett természetes szőlőlével vannak édesítve). Úgy éreztem ugyanis, hogy a mogyoróvajhoz valamilyen kissé fanyar, „piros” lekvár passzolna igazán.

Összeborítottam a két szelet kenyeret, s már ettem is.
De talán mondanom sem kell, hogy szendvicsvivős élethelyzetekben is remek kis falatozni való!

8 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ez izgi volt.'En sem kedvelem az amerikai-tìpusù tàplàlkozàst,de azèrt szelektàlok,mert amit pl. az èdesburgonyàval ès a s"ut"ot"okkel m"uvelnek,azt nagyon szimpatikusnak talàlom.......ès,ha màr "ezeknèl" a szendvicseknèl tartunk,kattints rà a youtube-on Nigella "hungarian" szendvicsère.Kìvàncsi lennèk a reakciòdra.Ciao:Zsu

Renata Kalman írta...

szia Adele!
Nálunk is fellelhető eme csemege!

Névtelen írta...

Pár éve olvastam valahol, hogy Elvis Presley kedvenc szendvicse a mogyoróvajas-banános szendvics volt. Nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy ezt ki kell próbálnom. Az egyik szelet kenyérre mogyoróvajat kentem, beborítottam banánszeletekkel majd a másik szelet kenyérrel. A családom szőrnyülködve nézte, ahogy a számba tömöm e fura kreálmányt. Isteni volt, azóta ők is megkóstolták és megszerették. Hja, Elvis már csak tudta mi a jó.... Üdv: Igob

Adéle írta...

Igob!

Én is hallottam már Elvis szendvicséről.
Mivel a mogyoróvajas-lekváros bejött, nincs kizárva, hogy egyszer ezt is kipróbálom!


Renáta!

De jó! Jó tudni, hogy más - aki szintén az egészségtudatos táplálkozás híve - szintén kedveli! :-)
Ti hogyan/mivel szoktátok enni?


Zsu!

Az édesburgonya és a sütőtök "amerikai felhasználásáról" még nem hallottam, de nagyon érdekelne! :-)
Meglestem a "hungarian" szendvicset. Simán el tudom képzelni, hogy nem is rossz... persze azt hiszem, itt is minden a jó minőségű alapanyagokon múlik. "Igazi" mélybarna teljes kiőrlésű rozskenyérrel, valamilyen jobbfajta - E-szám mentes - sajtkrémmel és a St. Dalfour feketecseresznye dzsemjével szerintem el is tudnám képzelni... :-)


Adéle

Névtelen írta...

Biztosan làttàl màr olyan amerikai filmet,amiben a hàlaadàsnapi vacsiròl van szò.....s"t"ot"ok-torta ès mindenfèle finom k"oret meg t"oltelèk kèsz"ul ezekb"ol a z"oldsègekb"ol.Ciao:Zsu

Névtelen írta...

Biztosan làttàl màr olyan amerikai filmet,amiben a hàlaadàsnapi vacsiròl van szò.....s"t"ot"ok-torta ès mindenfèle finom k"oret meg t"oltelèk kèsz"ul ezekb"ol a z"oldsègekb"ol.Ciao:Zsu

Névtelen írta...

próbádl ki almával: ezt Amerikában tanultam: almacikkeket tunkoltak mogyoróvajba - nagyon finom a fanyar almával!
a PB&J-hez pedig legtöbbször a fanyarabb szőlőzselét(=lekvár) rakták, annak valami hihetetlenül mű kékeslila szine volt :)

Névtelen írta...

Mi az a pálmazsír, ha nem hidrogénezett növényi olaj, vagyis transzzsír? ???