2008. szeptember 27., szombat

Beluga lencsés barnarizs casserole bébirépával

A vegfamily.com oldalon találtam ezt a lencséből, rizsből, sárgarépából és kellemes aromájú fűszerekből készülő egytálétel- receptet, s egyből beleszerettem.

Aztán… továbbgondoltam…

Kapásból beugrott, hogy van még itthon gyönyörűséges éjfekete beluga lencsém („a vegetáriánusok kaviárjáról” ehelyütt írtam), s abból fogom elkészíteni. Biztosan nem mindenki gondolja így, de szerintem hihetetlenül különleges és dekoratív lesz az étel a fekete gyöngyöcskéktől (ez a fajta lencse gyakorlatilag egyáltalán nem fő szét), ráadásul nagyon finomak is. :-)
Ezután azt gondoltam: ha már sárgarépa, legyen bébirépa! Azt kedvelem benne, hogy nem kell aprítgatni (mondjuk ezt most tisztítani sem kellett, ugyanis fagyasztottat használtam :-), ugyanakkor rendkívül mutatós, szerintem kimondottan aranyosak ezek a narancsszínű kis apróságok.
A hozzávalók felsorolása után, elkészítési módként a recept mindössze annyit írt, hogy pakoljunk be mindent nyersen (a rizst és a lencsét is!) egy „casserole dish”-be, és süssük kb. másfél óráig. Nekem tulajdonképpen csak most esett le igazából mi is (lehet) az a casserole (korábban egy cukkinis-kukoricás változatot készítettem el): ezek szerint az ember lánya bepakolja az összes hozzávalót abba a bizonyos edénybe, fűszerezi, nyakon önti megfelelő mennyiségű folyadékkal, bedugja a sütőbe, s az előírt/kitapasztalt idő elteltével finoman illatozó, gőzölgő, kellemesen szaftos egytálétel lesz a jutalma. Jó biznisz, nem igaz? :-D Arról már nem is szólva, hogy sokkal harmonikusabb, összetettebb, finomabb ízvilágot eredményez a „mindent egyben, sütőben sütés”, mintha külön-külön főznénk meg, s a végén csak simán összekevernénk a hozzávalókat.
Mindazonáltal én az eredeti casserole-koncepción annyit változtattam, hogy a lencsét és a rizst előfőztem, (de a továbbiakban a fentebb leírt – igen egyszerű :-) - metódust követtem), s kevesebb időt töltött a sütőben.
De biztos vagyok benne, hogy működik a „mindent nyersen” módon is! S persze „hagyományos” vagy másfajta lencsével (az azért szerintem fontos, hogy lehetőleg olyan lencsefajtát válasszunk, ami nem fő szét), s „hagyományos”, karikákra vagy kockákra vágott sárgarépával is.

Nagyon kellemes meglepetés volt nekem ez az étel.
Este készítettem el, kivettem a sütőből, kiadagoltam Tupperware-ba, s csak másnap ebédidőben kóstoltam bele a munkahelyemen. Hű! Tényleg, nagyon fini lett! Valóban rengeteget számít, hogy a sütőben még összeérnek, harmóniába kerülnek az ízek…

A beluga lencsés barnarizs casserole-t a következőképpen készítettem.

Beluga lencsés barnarizs casserole bébirépával

Hozzávalók: (2 adaghoz)
(Bocs, hogy nem egységesen adom meg a mennyiségeket, hanem dkg-ot és dl-t is használok, de én így mértem, s bevált. :-)
5 dkg bio beluga lencse
1 dl barnarizs (gyorsfőzésű, bio változatot használok)
kb. két nagyobb maroknyi bébirépa (mirelitet használok)
5 dl zöldségleves (a Rapunzel bio leveskockájából készítem)
1 kis fej lilahagyma
1 kisebb gerezd fokhagyma
1 teáskanál apróra vágott bazsalikom (ezúttal fagyasztottat használtam)
1 mokkáskanál szárított oregánó
1 mokkáskanál szárított kakukkfű
kevéske olaj (bio repcét használok)

Elkészítés:
A lencsét átöblítem, s 1,5 dl vízben felteszem főni. Forrás után kis lángon fedő alatt 15-20 percig főzöm, ezalatt az idő alatt szinte az összes folyadékot magába szívja (ezután még egy olyan 20 percet kéne hagyni a saját gőzében duzzadozni, de erre majd a sütőben, a többi hozzávalóval egyetemben kerül sor).
Elkészítem a zöldséglevest a leveskockából.
A rizst is átmosom, lecsepegtetem. Kevés olajon megpirítom, majd felöntöm kétszeres mennyiségű – tehát jelen esetben 2 dl – zöldséglevessel, s miután felforrt, kis lángon lefedve majdnem készre párolom.
A hagymákat megtisztítom, megmosom, apróra vágom.
Jöhet az összeállítás. A lencsét, a rizst, a (fagyos!) bébirépát, a hagymákat és a fűszereket összeforgatom, s a kis sütőedényembe terítem (kb. 5 centi magasan legyen a sütőedényben a keverék). Nyakon öntöm a maradék – jelen esetben 3 dl – zöldséglevessel (külön sózást a leveskocka miatt – tapasztalataim szerint – nem igényel), alufóliával lefedem és előmelegített, forró sütőbe tolom.
Kb. 30 percig sütöm nagy lángon, majd leveszem az alufóliát, s így is kap még 5-6 percet (ekkora az összes fűszeres folyadékot magába szívja, de még kellemesen szaftos marad), forrón tálalom, de rendkívül jól szállítható, tárolható, melegíthető is az étel. :-)


Nincsenek megjegyzések: