Kuszkusz diófélékkel

Nigella Lawson műsorában láttam meg ezt a kiváló köretnek valót.

S noha egyre inkább „rosszul vagyok” azoktól az ételektől, amiket – különösen az újabb keletű sorozataiban - a brit hölgy főz, a műsorait egész egyszerűen nem tudom megunni! A Nigella falatozója részeit már számtalanszor láttam, de ha kiszúrom, hogy valamelyik csatornán újra műsoron van, ott ülök előtte, s megnézem őket tizenötödszörre is. Talán a gasztronómia iránti őszinte – én ugyanis simán beveszem, hogy az – lelkesedése és szenvedélye, no meg, hogy valami eszméletlenül jóízűen falatozik az általa elkészített fogásokból az, ami újra és újra a képernyő elé ültet, ha Nigella van műsoron.
Szóval, bár nem túl sok azoknak az ételeknek a száma, amit a Lawson-repertoárból megvalósítanék – húsosak ugye eleve kizárva, s miután egyik műsorában palacsintatésztába mártott, olajban kisütött Bounty csokit tálalt fel desszertként, esetleges reformos várakozásaimat is végképp feladtam Nigellával kapcsolatban – ez a kuszkusz-variáció mégis egyből a szívembe lopta magát.

Egyszerű, ugyanakkor különleges, s egészen dekoratív köret.
Ráadásul – a gabonát reprezentáló kuszkusznak és az értékes vitaminokat, tápanyagokat tartalmazó olajosoknak köszönhetően – egész jó élettani tulajdonságokkal is bír! :-)

Tényleg nagyon egyszerű az egész!

Kuszkusz diófélékkel

Hozzávalók:
személyenként 0,5 dl kuszkusz
kb. 2,5-szer annyi víz, mint amennyi kuszkusz
pici olaj (bio repcét használok)
kevés só (himalaya-t használok)
mandulapehely (vagy vágott mandula)
fenyőmag
hámozott natúr pisztácia

Elkészítés:
Vízforralóban – vagy egy lábaskában – felforralom a szükséges mennyiségű vizet (attól függően, hány személyre vagy milyen ételhez készítem a köretet).
Ezalatt – egy másik edényben – kevéske olajon aranybarnára pirítom a kuszkuszt, lehúzom a tűzről és nyakon a öntöm a forró vízzel. Lefedem, s hagyom a kuszkusz-szemeket duzzadozni kb. 15 percig.
Ezalatt az idő alatt száraz serpenyőben illatosra pirítom a dióféléket.
Negyed óra elteltével villával fellazítom a kuszkuszt, lazán összeforgatom a diófélékkel, a tetejét megszórom egy kevés durvára vágott natúr pisztáciával – a gyönyörű zöld színe miatt – és forrón tálalom.
Minden arabos ihletésű ételnek remek kiegészítője lehet, de ha jobban belegondolok… magában is mennyei csemege! :-)