2008. június 15., vasárnap

A nyár ízei

Patisszon roston és apró petrezselymes újkrumpli

Ilyenkor nyáron mit is fogyasszon az éhes vegetáriánus (és persze: a nem vegetáriánus :-)?
Tele van a piac harsogóbbnál harsogóbb friss zöldségekkel. Amelyek azonban csak néhány hétig, esetleg egy-két hónapig igazán zsengék. Kivételes, s sajnos hamar tovatűnő időszakok ezek, így aztán - azt gondolom - meg kell ragadni a természet eme ajándékainak felhasználására, fogyasztására minden kínálkozó alkalmat!

Tipikusan ilyen, hihetetlenül zsenge és egészen rövid főzési-sütési idő után már vajpuha késő tavaszi-nyári zöldség az újkrumpli és a patisszon, leánykori nevén csillagtök.
Így ma roston sült patisszont készítettem egészen apró petrezselymes újburgonyával.

Nem olyan rég kedveltem meg a patisszont, most már viszont teljesen odavagyok érte. Szerintem sokkal finomabb, mint a „normál” tök, s amikor ennyire gyenge, egészen felséges kulináris élményt nyújt! Mivel, viszonylag semleges ízű, relatíve intenzív fűszerezést igényel.
Én most nagyon egyszerűen készítettem el.
Egyrészt azért, mert szerintem ilyenkor nyáron, az ember – ha lehet – még inkább vágyik az egészen könnyű és egyszerű fogásokra.
Másrészt pedig azért roston sütöttem, mert úgy gondolom, a világon az egyik legnagyobb merénylet, ami zöldség ellen elkövethető, a kirántás, mármint a klasszikusan lisztbe, tojásba, morzsába forgatás (másik ilyen a sós vízben pépesre főzés – hirtelen most több nem jut eszembe :-). Én pedig sokáig bizony csak ebben az egy formában találkoztam a patisszonnal. Eljött hát az ideje, hogy valami újat és egészségesebbet próbáljak ki!
Mindössze annyit tettem, hogy miután a patisszont meghámoztam, a magjait kikapartam és kb. egy centi vastag csinos szeletekre vágtam, ecsettel egészen vékonyan megkentem a szeletek mindkét oldalát egy kis olívaolajjal, majd megszórtam grill zöldség fűszerkeverékkel (Kotányi) és kb. 15-20 percig állni hagytam. Ez két szempontból is praktikusnak bizonyult: ezalatt az idő alatt a csillagtök átvette a fűszerek ízét, másrészt pedig a fűszerkeverék sótartalmától meg is puhult kissé. Kertünk, s grillsütőnk nem lévén, a roston sütést úgy oldottam meg, hogy a szendvicssütőbe belepattintottam a rostsütő lapokat és mikor átforrósodtak, kb. 4-5 perc alatt megsütöttem közöttük a patisszonszeleteket.
Igazán finom és szerintem egészen csinos lett a végeredmény! :-)

Talán butaságnak, feleslegesnek tűnhet leírni, hogyan készül a petrezselymes krumpli.
Tekintettel azonban arra, hogy olyan petrezselymes burgonyával, mint amit itthon szoktunk készíteni, még sehol sem találkoztam (értsd: menzákon, éttermekben, effajta helyeken: sós vízben főtt krumpli + mutatóban „pár szórat” petrezselyem), idekanyarítom gyorsan, hogyan készítjük. Annyit elöljáróban elárulhatok: szemtelenül egyszerűen.

Petrezselymes burgonya, ahogyan Anyutól tanultam

Hozzávalók: (3 személyre)
50 dkg apró szemű újburgonya
2 nagy csokor petrezselyem
olaj (nálam bio repce)

Elkészítés:
Egy nagyobb edényt megtöltök melegvízzel és beledobom héjastul az újkrumplikat (így könnyebb lesz meghámozni), s egy másik, hideg vízzel teli edényt is a kezem ügyébe készítek. A krumplikról éles késsel lekaparom a héjukat, s pucolás után rögtön a hideg vízbe teszem őket (hogy ne barnuljanak meg). Ezután kétszer-háromszor – váltott vízben – jó alaposan átöblítem az apróságokat. Amíg át nem költöznek a lábosba, hideg vízben hagyom őket.
A petrezselyem szárát eltávolítom, a leveleket alaposan megmosom, apróra vágom.
Egy nagyobbacska lábosban olajat hevítek, s (úgy ahogy van: egészben, nyersen) beledobom a krumplit, egy-két perc alatt átforgatom, majd hozzákeverem az apróra vágott petrezselymet. Kis lángra veszem a lábas alatt a gázt és fedő alatt készre párolom az apróságokat. Közben néhányszor átkeverem.
Akkor van kész, mikor a krumplik körös-körül vékony aranybarna ropogós kérget kapnak. Ez az újburgonya nagyságától-fajtájától függően kb. 20-30 perc alatt megtörténik.
A receptből nem véletlenül maradt ki a só. Valóban nem kell rá! Persze, aki szeretné, megsózhatja, de a rengeteg friss petrezselyemnek és magának zsenge krumplinak az íze olyan nagyszerű párost alkot, hogy nyugodtan ki merem jelenteni: sózásra semmi szükség! Az aranybarna ropogós kéreg és a szintén ropogósra sült (!) petrezselyem egészen nagyszerűvé avatja ezt a végtelenül egyszerű fogást! :-)


Vera kenyere

E hét szerdán letettem az utolsó vizsgám, így a hétvégén bevettem magam a konyhába. :-)

Első próbálkozásom Vera teljes kiőrlésű dagasztás nélküli kenyere volt.
Én a Veránál szereplő mennyiség harmadát vettem és a kis - főként kenyérsütésre használt – formámban sütöttem meg.

A végeredmény abszolút meggyőző!!! :-)
Szerintem, rá fogok szokni... ;-)