„A vegetáriánusok kaviárja”

Azaz beluga lencse… apró fekete gyöngyökbe öltöztetett kényeztetés.

Nevét a legjobb minőségű fekete kaviárról kapta, ami nem véletlen: különösen apró, fénylő héjú, finom fekete lencse.
Főzés előtt nem kell beáztatni, különleges és hihetetlenül dekoratív alapanyag salátákhoz, levesekhez, hidegtálakhoz, csíráztatáshoz és köretekhez.
A lencsék közül a legkisebb méretű, ezért nagyon gyorsan megfő. Ízesíteni köménymaggal és szerecsendióval ajánlott. De „klasszikusan” babérlevéllel, sóval főzve is remek.
További előnye, hogy akinek a lencsével emésztési gondjai vannak, azok is biztonsággal ehetik, mert nem okoz problémát.

És az íze? Hm… finom, diós, különleges.

„A vegetáriánusok kaviárjának” is nevezik.
Azt hiszem, valóban az. Az apró, fekete, fénylő gyöngyszemek exkluzivitással fonják körül a legegyszerűbb falatoznivalókat is…


Első randevúm az éjfekete kis csodákkal egy „szójaszószos-mézes roston sült tofu beluga lencsés kuszkusszal” nevű kreációban teljesedett ki.

Szójaszószos-mézes roston sült tofu beluga lencsés kuszkusszal

Hozzávalók: (1 adaghoz)
15 dkg tofu
5 dkg beluga fekete lencse
0,5 dl kuszkusz
3-4 evőkanál sötét szójaszósz
1 jó teáskanál méz
1 babérlevél
só
pici olívaolaj

Elkészítés:
Első lépésként bepácoltam a nagyobbacska hasábokra vágott tofut (füstölt tofut használtam, de mivel úgyis hosszabb időt tölt az édes-sós pácban, a natúr is tökéletes). Kisebb tálkában homogénre kevertem a szójaszószt a mézzel, beleforgattam a szójababsajt-hasábokat, majd fogtam egy tiszta nejlonzacskót, amibe belerakosgattam a tofut és utánaöntöttem a páclevet. Jól összeráztam, majd lezártam a zacsit, s hagytam a szójaszószos-mézes lében ücsörögni a hasábocskákat, mindaddig, míg a beluga lencsés kuszkusz elkészült (ez kb. 30-40 percet jelentett).
A beluga lencsét megmostam és 1,5 dl vízben egy babérlevél kíséretében feltettem főni. Mikor a víz felforrt, kis lángra vettem a gázt és fedő alatt kb. 15-20 perc alatt megfőztem a fekete gyöngyöcskéket (ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a lencse az összes folyadékot magába szívja). Ezután kihalásztam a babérlevelet, sóztam és fedő alatt még kb. 20 percig duzzasztottam.
Ezalatt az idő alatt elkészítettem a kuszkuszt.
20 perc elteltével a kész lencsét az időközben szintén elkészült kuszkuszhoz kevertem.
Ezután már csak a tofu végső formába öntése maradt hátra, ami igazán gyorsan ment. Egy serpenyőben kevés olívaolajat hevítettem, s mind a négy oldalukon megsütöttem a pácból kihalászott hasábocskákat. Ez oldalanként nem jelentett többet 20-30 másodpercnél: ezalatt az idő alatt a pácban lévő méz kellemesen karamellizálódik, de még nem ég meg.
Tányérra szedtem a beluga lencsés kuszkuszt, elrendezgettem rajta a roston sült tofudarabkákat, s a fogás megkoronázásaként az étel közepére halmoztam egy-két kiskanál fekete gyönyörűséget.