2009. február 7., szombat

Smoothie


Tavaly októberben bő egy hetet pihenhettem Észak-Angliában: fantasztikus élmény volt, kellemes és szívet melengető napokat töltöttem el a barátnőm társaságában!
Sokfelé kirándultam, sok mindent felfedeztem, láttam…

…és persze kóstoltam! :-)

Nem, most nem az angol konyhaművészet és étkezési szokások méltatása következik. Bizonyosan megvan annak is a hangulata, szépsége – csakhát a vegetáriánus-reform táplálkozással az esetek túlnyomó többségében nincs igazán összhangban…
Bár, igazán nagy örömömre szolgált a felfedezés, miszerint a ködös Albionban (is) egyre népszerűbb az organic food… :-)
S mindenképp tartozom az igazságnak annyival, hogy bevalljam: egyik este egy tradicionális English pub-ban valami egészen mennyei gombás rizottót ettem (ez volt a kétféle alternatívát tartalmazó vegetáriánus kínálatukból az egyik) – még ha ez talán az olasz konyhaművészettel szemben „kisebbfajta szentségtörésnek” tűnik is… :-)

Szóval, relatíve csekély számú, ámde annál meghatározóbb angliai kulináris élményeim közül az egyik a smoothie volt!
A továbbiak: itt kóstoltam először görög joghurtot. Angliában gyakorlatilag minden élelmiszer áruházban kapható. Többféle is. Én – hogy, hogy nem :-) – a bio változatban utaztam. Hát… fantasztikusan finom dolog! Úgyhogy kitartóan táplálom a reményt azt illetően, hogy ez a finomság elérhető áron és egyre több helyen kapható lesz nálunk is. Másik élményem: sokkal-sokkal elterjedtebb és népszerűbb az indiai konyha, mint idehaza. Így lényegesen egyszerűbb a különböző fűszerek, indiai kenyerek vagy a paneer beszerzése… igazi kulináris tobzódás volt ez nekem!

No, de vissza a smoothie-hoz.
Nem is tudom, magyarul hogyan lehetne nevezni… ugyanis nincs igazán rá szavunk…
Egy alapvetően csak és kizárólag gyümölcsből és sokszor zöldségből (is), s tiszta – nem koncentrátumból előállított – 100%-os gyümölcsléből készített hideg (de korántsem feltétlenül jeges), egészen krémes és lágy italról van szó.
3-4-5 féle gyümölcs és sokszor zöldség sűrű és simogató, harmonikus kombinációja…
Igazi vitamin- és ásványi anyag - bomba… és valami annyira, de annyira finom!
Vannak joghurttal, (növényi) tejjel, mézzel készített verziói is, de bevallom, én ezeket nem kóstoltam. A „hagyományosból” viszont majdnem minden nap fogyasztottam!

Nekem az Innocent névre hallgató cég termékei jöttek be leginkább, mind ízre, mind a csomagolást, a cég filozófiáját tekintve.
Meg is vásároltam a receptkönyvüket jobbnál jobb smoothie-receptekkel, s bár tényleg egészen egyszerű ezeket a remekbe szabott kis italokat elkészíteni, mindezidáig – khm – nem álltam neki. Mondjuk az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nincs igazán jó turmixgépem, s az ősrégi gyümölcscentrifuga is a spájz egyik elfeledett zugában pihen…

Így nagy-nagy örömömre szolgált mikor kb. egy-két hete – egy rövidebbre tervezett vásárlás alkalmával – véletlenül belefutottam a Söbbeke cég termékeibe! Bio Smoothie – itt nálunk! Fantasztikusan finom volt a piros gyümölcsös és a cseresznyés – barackos változat is!

Úgyhogy teljes szívvel és nagy-nagy lelkesedéssel ajánlom mindenkinek, hogy ilyen mennyei kortyolnivalót készítsen!
Segítség és kedvcsináló-képpen a már említett smoothie-receptkönyvből közzé is teszek két receptet. Egy tisztán gyümölcsös és egy zöldséges verziót.

Narancs – banán - ananász smoothie

Hozzávalók: (2 nagy adaghoz)
1 zamatos ananász
1 narancs
1 banán
1 gerezd lime

Elkészítés:
Tisztítsuk meg az ananászt és vágjuk ki a torzsáját. A gyümölcs felének – gyümölcscentrifuga segítségével – préseljük ki a levét.
A másik felét vágjuk cikkekre és helyezzük a turmixgépbe. Préseljük ki a narancs levét és adjuk ezt is hozzá. Majd a meghámozott banánt is tegyük a turmixgépbe, öntsük hozzá a kifacsart ananászlevet, préseljünk rá egy kis lime-levet, végül turmixoljuk simára. Már kortyolhatjuk is!

Sárgarépa – alma –gyömbér smoothie

Hozzávalók: (1 adaghoz)
3 sárgarépa
2 alma
egy darabka (1-2 cm) friss gyömbér

Elkészítés:
Tisztítsuk meg a répát, vágjuk kisebb darabokra. Az alaposan megmosott almát vágjuk cikkekre. Gyümölcscentrifuga segítségével – préseljük ki a levüket. A répa- és almalevet keverjük össze egy kancsóban. Hámozzuk meg és reszeljük a gyömbért a kancsóba. Keverjük meg mégegyszer és már fogyaszthatjuk is!

Életelixír a tányéron

A Távol-Keleten már a Ming-dinasztia idején "életelixír"-nek tekintették a shiitake gombát.
A kínai orvoslás a vérnyomás és a magas koleszterinszint csökkentésére használta.

A shiitake gomba ideális élelmiszer, hiszen rostanyagban gazdag, alacsony kalóriatartalmú, és több, a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosav, sokféle enzim és vitamin található benne. Jelentős B-vitamin-forrás. Ásványi anyagai közül említésre méltó magas cinktartalma, ami jelentős szerepet játszik az immunrendszer aktivizálásában. Ha a gombát napsugárzás vagy UV-sugarak érik, 4–5 szárított termőtest elfogyasztása elegendő egy felnőtt ember napi teljes D-vitamin-igényének kielégítéséhez. E tulajdonság különösen vegetáriánusok számára előnyös.
Miben rejlik a csoda?
A shiitake gomba egészségvédő hatása elsősorban szénhidrát-összetételében rejlik. Számos összetett szénhidrátot, poliszacharidot mutattak ki belőle – köztük a legjelentősebb a lentinán –, amely gátolja a baktériumok és a vírusok szaporodását, és az immunrendszer erősítésével még daganatgátló hatással is rendelkezik. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a lentinán hatására egyrészt biológiailag aktív anyagok (interferon, interleukin) termelődnek, melyek ösztönzik a szervezet immunrendszerének működését, másrészt fokozzák a vérben levő falósejtek (makrofágok) aktivitását. Ez a magyarázata a gomba allergia- és gyulladáscsökkentő hatásának is.
Ma már számos külföldi kórházban az orvosok a rákos daganatok kemoterápiás kezelésével egyidejűleg shiitake kivonatot is adagolnak a betegnek, hogy csökkentsék az erős vegyszerek egészséges szövetekre és az immunrendszerre gyakorolt káros mellékhatásait.
A gomba rendszeres fogyasztása (eritadenintartalma miatt) jelentősen csökkenti a vér koleszterinszintjét, így véd a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kialakulása ellen, továbbá szerepet játszik az agyvérzés megelőzésében.
Japánban a Tohoku Egyetemen megállapították, hogy a shiitake gomba fokozza az inzulintermelést, ezáltal csökkenti a vércukorszintet, tehát a gomba fogyasztását cukorbetegeknek is ajánlják.
Ki kell még emelni a shiitake gomba (thioprolintartalma miatt) méregtelenítő hatását, ugyanis az élelmiszerek tartósítása során felhasznált, rákkeltő nitriteket megköti. A shiitake a makrobiotikus diétában is jelentős szerepet játszik, főleg a nyákoldó és a tejtermékek, állati eredetű zsírok fogyasztása miatti lerakódásokat tisztító hatásáról ismeretes.
Hazai tapasztalatok alapján a gomba fogyasztása néhány nap alatt rendbe hozza a hurutos megbetegedéseket, kiváló köptető, hurutoldó és megszünteti a köhögést. Újabb japán és amerikai tudományos kísérletek igazolták, hogy a shiitake fogyasztása 70%-os védettséget nyújt az influenza A-vírussal szemben.
Használják még gyomorfekély, köszvény, székrekedés, különböző allergiák, aranyér, neuralgiák és szexuális zavarok kezelésére is.
A shiitake gombából készült kivonatot újabban a kozmetikai iparban is felhasználják: különböző krémekhez adagolva gyulladásos, pattanásos bőr ápolására javasolják, továbbá lassítja az öregedési folyamatot is.
(Forrás: http://www.gourmandnet.hu/, http://www.sokoldal.hu/)

Nos, ebből a csodálatos és igen ízletes kis teremtményből egy rendkívül egyszerű és ízletes ebédelnivalót alkottam.
Ez volt az első próbálkozásom a shiitake gombával, de egészen bizonyosan nem az utolsó. :-)
A fogáshoz az ötletett ez a recept adta.

A vékonyka szárú barna kalapos apróságokat a következőképpen készítettem el.

Shiitake gomba egyszerűen, zöldfűszer(ekk)el

Hozzávalók: (1 adaghoz)
10 dkg friss shiitake gomba
1 szál újhagyma
1 kisebb gerezd fokhagyma
kb. 2 teáskanálnyi friss, apróra vágott petrezselyem és/vagy bazsalikom (én ezúttal csak petrezselymet használtam)
2-3 löttyintésnyi szójaszósz (nálam bio shoyu)
kevéske frissen őrölt bors
pici olaj (bio repce)
bár csepp szezámolaj

Elkészítés:
A gombafejeket megszabadítom a száruktól (ezeket nem használom fel), megtisztítom, megmosom. Vékony csíkokra vágom.
Az újhagymát is megpucolom, megmosom, felkarikázom. Tisztítás után a fokhagymagerezdet apróra vágom.
A petrezselyemleveleket is alaposan megmosom, apróra metélem.
Felforrósítom a wokot. Beleöntök egy kevés repceolajat, majd rádobom az újhagymát. Mivel a zöldhagyma nagyon hamar megég, egy-két keverés után hozzáadom a gombaszeleteket, összeforgatom, majd fedő alatt kb. 5-6 percig párolom. Közben figyelek rá, s ha letapadni vagy ne adj’Isten égni kezdene, öntök alá egy pici vizet, hogy a gomba a gőzben puhuljon tovább. Mikor már majdnem kész, hozzáadom az apróra vágott fokhagymát, pirítom, s mihelyst megérzem a sülő fokhagyma jellegzetes illatát, szójaszószt locsolok rá. Tekerek rá egy kis frissen őrölt borsot, picikét még pirítom, s el is zárom a wok alatt a lángot. Összeforgatom az apróra vágott friss petrezselyemmel és pár csepp füstös ízű szezámolajjal.
Barnarizzsel körítem. Azonnal, forrón tálalom.


2009. január 31., szombat

Trópusi reggeli

Mi tagadás, a tél a legkevésbé-szeretem évszakom.
S lassan a vége felé közeledve egy picit már nehezebben viselem, s egyre jobban vágyom a melegre, a napsütésre…

Így azt gondoltam, miért ne kezdődhetne a napom egy tálkányi napsütéssel, pár kanálnyi trópusokat idéző kényeztetéssel?
A bolti kínálatban nem találtam az elképzeléseimnek megfelelő keveréket, de még a bioboltok polcain sem.
Ígyhát magam kevertem néhány perc alatt trópusi müzlit.
Hiszen jónéhány éve már, hogy egy kistálkányi müzlivel, s joghurttal indítom a napom. Persze nagyon nem mindegy, hogy ezekből milyet választ az ember, ha azt szeretné, hogy amennyire lehet -, jó, s hasznos dolgokat adjon a testének… -

Igaz, ami igaz az elgondolásomban szereplő müzli hozzávalóinak beszerzése kicsit körülményesebb, s bonyolultabb volt, mint ahogyan én azt elképzeltem. Például még a bioboltok polcain is csak kandírozott, azaz cukros (!) ananászkockákat találtam, s a natúrtermékek között fellelhető banánchipsek többsége is tartalmazott finomított cukrot, aromát…
Végül aztán, megtaláltam a kedvemre való termékeket, s ma délelőtt pár perc alatt 50 dekányi reggeli napsütést alkottam… :-)

S hogy mik kerültek bele?

Trópusi müzli

Hozzávalók (egy 50 dkg-os adaghoz)
25 dkg gabonapehely (nálam ezúttal búzapehely)
10 dkg bio banánchips
5 dkg (cukrozatlan) ananászchips
5 dkg bio kókuszchpis
5 dkg kénezetlen bio mazsola (nálam ezúttal DM-Alnatura)

Elkészítés:
A búzapelyhet egy nagy tálba öntöm. A többi hozzávalót kimérem, a banán és az ananász-chipset falatnyi darabkákra töröm. Mindent óvatosan, de azért alaposan összeforgatok. Jól záródó, fémdobozban, száraz, hűvös helyen tárolom.
Natúr joghurttal fogyasztom.


Névnapi meglepetés

E héten azt mutatta a naptár, hogy bizony a nevem napja van.
S hogy miért írok erről?
Annyi dolog foglalkoztat mostanság, hogy talán túlzás lenne azt állítani, teljesen elfeledkeztem róla, de nem is igazán gondoltam rá.

A szeretteim viszont hihetetlenül kedves és figyelmes ajándékokkal leptek meg, ami megmelengette a szívemet és igazán nagyon jól esett. :-)
A fotón a gasztro-vonatkozású meglepiket örökítettem meg.


Jamie Oliver-es fűszersók. Pontosabban szólva Jamie nevével fémjelzett nagy szemű himalaya kristálysó örlőfejes kis üvegben és kakukkfüves-citromos-babéros fűszersó sintén örlőfejes tartóban. Jamie Oliver az üvegcsén, ízletes, s egészségtudatos tartalom – kell ennél több egy reformtáplálkozás iránt elkötelezett Jamie-rajongónak? :-))))))

Magas kakaótartalmú gyömbéres (fair trade!) biocsoki…

S egy végtelenül dekoratív s gusztusos, olyan igazán kézbevaló kis vega-szakácskönyvecske, s ami még fontosabb: remekbe szabott receptek találhatók benne!

Mit mondhatnék még?
Mégegyszer nagyon köszönöm! :-)

2009. január 26., hétfő

Sült rizs kesudióval

Igazán remekbe szabott kis egytálétel ez a fogás… vagy különleges köret… :-)

Szemet gyönyörködtető, ropogós és ízletes.
Ropogósságát a pirított rizsnek és az aranyszínűre pirult kesudiónak köszönheti.

A kesudió egyébként is – de azt hiszem, ezt itt a blogban már említettem is –a gyengém. Ropogós, ugyanakkor mégis édes és krémes… megunhatatlan…
Így – azon túlmenően persze, hogy gyakran elmajszolgatok pár szemet (természetesen a natúr változatot) egy kis kényeztetés gyanánt – nagyon szívesen teszem hirtelen sült, főtt, pirított fogásokba is. Mindig örülök, ha kesudiós receptre bukkanok, s amennyiben így történik, nem sokáig várat magára a megvalósítás sem.

Ezúttal ezt a receptet alakítottam át. A következőképpen.

Sült rizs kesudióval

Hozzávalók (1 adaghoz)
½ dl barnarizs (én bio gyorsfőzésű változatot használok)
1 kisebb vagy ½ nagyobb cukkíni
¼ piros húsú kaliforniai paprika
1 szál újhagyma
1 maroknyi kesudió
kevés olaj (bio repce)
só (himalaya)
frissen őrölt bors

Elkészítés:
A rizst kimérem, szűrőben alaposan átmosom. Egy lábaskában kevés olajat hevítek, megpirítom rajta a rizst, majd felöntöm bő kétszeres mennyiségű vízzel. Sózom. Ha felforrt, kis lángra veszem alatta a gázt, s fedő alatt kb. 15-20 perc alatt puhára párolom.
Ezalatt az idő alatt előkészítem a zöldségeket. A hagymát megpucolom, megmosom, felkarikázom. A cukkínit is megmosom, felkockázom. A paprikát – miután megmostam – én meg is szoktam hámozni (ez persze elhagyható), majd pici kockákra vágom.
Ha a barnarizs megfőtt, elzárom alatt a gázt, tekerek rá frissen őrölt borsot, összeforgatom, s hűlni hagyom.
Felhevítem a wokot, s mikor már tűzforró, szárazon beledobom a kesudiót, s egy kicsit megpirítom. Kiszedem, félreteszem.
Kevés olajat öntök a wokba, rádobom a cukkíni-kockákat, átforgatom, sózom. Mikor aranybarnán kezdenek tündökölni, hozzáadom a paprikát, s legvégül az újhagymát. Ekkor már csak néhányat keverek rajta, mert a zöldhagyma hamar megég. Belekeverem a párolt rizst, s a wok tartalmát 2-3 perc alatt összepirítom. Az utolsó 1 percre hozzáköltöztetem a pirított kesudiót is.
Frissen, tálkákba szedve kínálom. De remek munkahelyre-másnapra-elvivős fogás is.


2009. január 24., szombat

Juhtúróval töltött gomba

Végre, végre!
Sikeresen túlestem a vizsgáimon, így hosszú idő után – nekem legalábbis meglehetősen hosszúnak tűnt – újra alkothattam a konyhában! :-)

Olyan étel ez, amit már nagyon régen ki szerettem volna próbálni, sokszor láttam étlapokon szerepelni, s tudtam, hogy gyakorlatilag egy klasszikusról van szó, de még sohasem kóstoltam. Tegnap azonban sikerült a piacon friss barna csiperkét és bio-juhtúrót szerezni, elérkezett hát a megvalósítás ideje!

A juhtúrót egyébként is kedvelem, a pikáns-sós íze miatt, mely annyira jellegzetes, hogy különösebben erős fűszerezést már nem igényel az étel, az ízharmóniára csak rá kell segíteni egy picit! Ez a bio-változat pedig valóban nagyon finom, s egészen krémes…
Igazán jól sikerültek a kis kalaposok! Anyu és Mama – akik az esetek többségében kissé gyanakodva, s furcsán nézegetnek a tányéromra kerülő ételekre – is szívesen fogyasztották, mi több! Ízletesnek találták! Bevallom ez jól esett, s igencsak örültem – pláne, hogy először készítettem. :-)

Juhtúróval töltött gomba

Hozzávalók (9 gombához, 1 személyre 3-4 gombafejet lehet számítani)
9 nagy csiperke gomba (nálam ezúttal barna csiperke volt)
8-10 dkg juhtúró (bio-t használtam)
1-2 teáskanál tejföl (ebből is a bio-változatban szoktam utazni, ezúttal sajnos nem volt itthon, csak „hagyományos”)
kevés olaj (bio repce)
só (himalaya)
frissen őrölt bors
1 csapott mokkáskanál szárított kakukkfű

Elkészítés:
A gombákból óvatosan kitöröm a tönköt. Megpucolom, megmosom. A kalapokat félreteszem. A szárakat apróra vágom.
Egy lábaskában kevés olajat hevítek, rádobom az apróra metélt gombaszárakat, megpirítom, mikor már majdnem kész, hintek rá egy kevés sót, tekerek rá frissen őrölt borsot, s hozzáadom a kakukkfüvet (isteni fűszer, s gombával valami mennyei!). Összeforgatom, aláöntök egy kevés vizet, s fedő alatt 3-4 perc alatt puhára párolom az ekkora már aranybarna kis gombaalkatrészeket. Félreteszem hűlni.
Egy sütőlemezt vagy tepsit vékonyan kiolajozok, s lemezkékkel felfelé ráültetem a gombakalapokat. Óvatosan sózom, borsozom mindegyiket.
Ekkorra már a pirított-fűszeres gombaszárak is biztosan langyosra hűltek. Tálba teszem a juhtúrót, elkeverem a gombaaprólékkal, s épp csak annyi tejfölt adok hozzá, hogy kellemesen krémes legyen a massza.
Mindegyik gombafejre kb. 1 púpozott mokkáskanálnyi tölteléket teszek (tényleg elég ennyi, hiszen pikáns-fűszeres töltelékről van szó), amit nem kenek rajta teljesen szét. Inkább a kalapok közepére helyezek egy-egy csinosabb kupacot, tekintettel arra, hogy hő hatására túró kicsit megolvad majd, a gomba pedig vizet veszít, s picikét összemegy.
Amint ezzel elkészültem, már mehetnek is az előmelegített forró sütőbe, ahol kb. 25-30 perc alatt alul ropogósra, felül pedig krémesen pikánsra, s pirosra sülnek.
Jó sok friss petrezselyemmel elkevert barnarizzsel körítem.
(Anyu szerint remekül illik hozzá a friss zöldsaláta is.)


2009. január 21., szerda

Ölelés az éterből

"Igazából nem is jó szó rá a díj - szóljon, akinek eszébe jut rá jobb kifejezés - inkább jelzés a barátságról és a közelségről, ami legkevésbé értendő földrajzilag. :)))Lényege, hevenyészett fordításban: "Ha blogolsz, hiszel a "proximitásban" a térben, időben és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket. Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!"

Kata ajándékozott meg egy öleléssel, s mi tagadás, igazán örömet szerzett vele! Ezúton is köszönöm! :-)
Igazi XXI. századi, s egészen különös módja az összetartozásnak ez a (gasztro)blogolás során növő, alakuló, formálódó közösség. Aminek nagy-nagy örömmel, s lelkesedéssel igyekszem minél hasznosabb tagja lenni! :-)

A legjobbkor érkezett Katától az ölelés, hiszen, az utóbbi hetekben nem nagyon volt időm a főzésre, különböző gasztro-ténykedésekre, s emiatt a blogba is régen írtam már. Így keresve sem találhatnék kellemesebb, s jobb témát e bejegyzéshez, mellyel elindítom a 2009-es évet – blogolásilag is. Az meg már csak hab a (vega)tortán, hogy ez egyben a 100. postom is! :-)

Nagy-nagy ölelés kíséretében továbbítom a barátságszalagot – tudom, hogy már kaptak, de ez ebben a játékban, nem számít, hiszen az embernek több barátja is lehet :-) - Katának, Siccikének, Dulminának, Nanának, Verának, Renátának, Bridge-nek, és Norcinak.