Csicsóka. Én is!!!

Már nagyon rég óta vágyom rá, hogy kipróbáljam a csicsókát.
Sokat hallottam, olvastam róla, s bevallom, kissé irigykedve nézegettem a gasztroblogger kollégák és kolleginák – különösen Dulmina – ínycsiklandó csicsókás ételeit.

E hét pénteken aztán Anyu – szokásos piaci körútja eredményeképpen – fél kilóra való halványbarna kis gumócskával lepett meg. :-)

A megvalósított – egyszerű, de nagyszerű kategóriába tartozó – recept pedig már régóta a gasztrotarsolyomban lapult. A TV Paprika Húshagyók című műsorában készítette a műsorvezető lány, s már akkor tudtam: ha valamikor egyszer sikerül csicsókához jutnom, biztosan ezt a receptet próbálom majd ki elsőként.
S az eredmény? Újabb taggal bővült kedvenc zöldségeim listája! A kis gumók egészen édesek és zamatosak, a héjuk pedig ropogós…
S meg kell mondjam, ez valóban egy igazán jó kis recept! Alapvető fűszere a kakukkfű, amit egyre jobban kedvelek.

Mielőtt megosztanám Veletek a receptet, szentelek pár sort annak, miért is érdemes csicsókát fogyasztani.

A csicsóka természetes vércukorszint-szabályozó. Egy poliszacharid, az inulin adja meg gyógyértékét. Az inulin növényi rostanyag, amely képessé teszi a szervezetet arra, hogy öngyógyító tevékenységének maximumát érje el.
A csicsókagumónak a burgonyánál 5-6-szor nagyobb rosttartalma gátolja az egyéb szénhidrátok és hízlaló tápanyagok felszívódását, fokozza laktató hatását, és meggátolja a székrekedés kialakulását. Kedvező biológiai adottságait pedig fokozza a kálium, kalcium, magnézium, foszfor és cink ásványianyag-tartalma, a béta-karotin-, B1–, B2-vitamin, niacin-, és C-vitamin-tartalma. Életfontosságú aminosavként: lizin, arginin, hisztidin, cisztin, triptofán, aszparagin található benne. Keményítőt viszont alig tartalmaz.
(Forrás: bio info, wikipédia)

Most pedig következzék a recept!

Csicsóka fűszeresen-tejszínesen

Hozzávalók (2 adaghoz)
½ kg csicsóka
2,5 dl növényi tejszín (2 dl bio zabtejszínt használtam egy kis zabtejjel elkeverve)
kevés növényi olaj (bio repcét használok)
kevés só (himalaya)
frissen őrölt bors
½ - ¾ mokkáskanálnyi szárított kakukkfű
kevés teljes kiőrlésű kenyérmorzsa (élesztőmentes bio, teljes kiőrlésű tönkölylisztből készült morzsát használtam)
opcionális: kevés parmezán vagy növényi sajt vagy tofu a tetejére (bio parmezánt használtam)

Elkészítés:
A csicsóka-gumókat langyos folyóvíz alatt egy kefével alaposan átdörzsölöm (nem kell meghámozni!). Felkockázom.
Egy tálkában simára keverem a zabtejszínt a zabtejjel, a sóval, borssal és a kakukkfűvel.
A csicsóka-kockákat összeforgatom a fűszeres tejszínnel.
Vékonyan kiolajozott sütőedénybe (nem túlságosan vastag, de nem is túl vékony rétegben) költöztetem a fűszeres-tejszínes csicsókát.
A tetejét vékonyan megszórom egy kevés morzsával, s „megpötyögtetem” pár csepp olajjal.
Előmelegített sütőben kb. 40-45 perc alatt ropogós-pirosra sütöm.
Ezúttal én olyan 25 perc elteltével meghintettem még a tetejét egy kevés reszelt bio parmezánnal, hogy ízesebb-pikánsabb legyen. De ez el is hagyható. Vagy – ahogyan a hozzávalók felsorolásánál is írtam – szórhatunk rá egy kevés növényi sajtot, esetleg reszelt vagy apróra kockázott tofut is.

Smoothie

Tavaly októberben bő egy hetet pihenhettem Észak-Angliában: fantasztikus élmény volt, kellemes és szívet melengető napokat töltöttem el a barátnőm társaságában!
Sokfelé kirándultam, sok mindent felfedeztem, láttam…

…és persze kóstoltam! :-)

Nem, most nem az angol konyhaművészet és étkezési szokások méltatása következik. Bizonyosan megvan annak is a hangulata, szépsége – csakhát a vegetáriánus-reform táplálkozással az esetek túlnyomó többségében nincs igazán összhangban…
Bár, igazán nagy örömömre szolgált a felfedezés, miszerint a ködös Albionban (is) egyre népszerűbb az organic food… :-)
S mindenképp tartozom az igazságnak annyival, hogy bevalljam: egyik este egy tradicionális English pub-ban valami egészen mennyei gombás rizottót ettem (ez volt a kétféle alternatívát tartalmazó vegetáriánus kínálatukból az egyik) – még ha ez talán az olasz konyhaművészettel szemben „kisebbfajta szentségtörésnek” tűnik is… :-)

Szóval, relatíve csekély számú, ámde annál meghatározóbb angliai kulináris élményeim közül az egyik a smoothie volt!
A továbbiak: itt kóstoltam először görög joghurtot. Angliában gyakorlatilag minden élelmiszer áruházban kapható. Többféle is. Én – hogy, hogy nem :-) – a bio változatban utaztam. Hát… fantasztikusan finom dolog! Úgyhogy kitartóan táplálom a reményt azt illetően, hogy ez a finomság elérhető áron és egyre több helyen kapható lesz nálunk is. Másik élményem: sokkal-sokkal elterjedtebb és népszerűbb az indiai konyha, mint idehaza. Így lényegesen egyszerűbb a különböző fűszerek, indiai kenyerek vagy a paneer beszerzése… igazi kulináris tobzódás volt ez nekem!

No, de vissza a smoothie-hoz.
Nem is tudom, magyarul hogyan lehetne nevezni… ugyanis nincs igazán rá szavunk…
Egy alapvetően csak és kizárólag gyümölcsből és sokszor zöldségből (is), s tiszta – nem koncentrátumból előállított – 100%-os gyümölcsléből készített hideg (de korántsem feltétlenül jeges), egészen krémes és lágy italról van szó.
3-4-5 féle gyümölcs és sokszor zöldség sűrű és simogató, harmonikus kombinációja…
Igazi vitamin- és ásványi anyag - bomba… és valami annyira, de annyira finom!
Vannak joghurttal, (növényi) tejjel, mézzel készített verziói is, de bevallom, én ezeket nem kóstoltam. A „hagyományosból” viszont majdnem minden nap fogyasztottam!

Nekem az Innocent névre hallgató cég termékei jöttek be leginkább, mind ízre, mind a csomagolást, a cég filozófiáját tekintve.
Meg is vásároltam a receptkönyvüket jobbnál jobb smoothie-receptekkel, s bár tényleg egészen egyszerű ezeket a remekbe szabott kis italokat elkészíteni, mindezidáig – khm – nem álltam neki. Mondjuk az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nincs igazán jó turmixgépem, s az ősrégi gyümölcscentrifuga is a spájz egyik elfeledett zugában pihen…

Így nagy-nagy örömömre szolgált mikor kb. egy-két hete – egy rövidebbre tervezett vásárlás alkalmával – véletlenül belefutottam a Söbbeke cég termékeibe! Bio Smoothie – itt nálunk! Fantasztikusan finom volt a piros gyümölcsös és a cseresznyés – barackos változat is!

Úgyhogy teljes szívvel és nagy-nagy lelkesedéssel ajánlom mindenkinek, hogy ilyen mennyei kortyolnivalót készítsen!
Segítség és kedvcsináló-képpen a már említett smoothie-receptkönyvből közzé is teszek két receptet. Egy tisztán gyümölcsös és egy zöldséges verziót.

Narancs – banán - ananász smoothie

Hozzávalók: (2 nagy adaghoz)
1 zamatos ananász
1 narancs
1 banán
1 gerezd lime

Elkészítés:
Tisztítsuk meg az ananászt és vágjuk ki a torzsáját. A gyümölcs felének – gyümölcscentrifuga segítségével – préseljük ki a levét.
A másik felét vágjuk cikkekre és helyezzük a turmixgépbe. Préseljük ki a narancs levét és adjuk ezt is hozzá. Majd a meghámozott banánt is tegyük a turmixgépbe, öntsük hozzá a kifacsart ananászlevet, préseljünk rá egy kis lime-levet, végül turmixoljuk simára. Már kortyolhatjuk is!

Sárgarépa – alma –gyömbér smoothie

Hozzávalók: (1 adaghoz)
3 sárgarépa
2 alma
egy darabka (1-2 cm) friss gyömbér

Elkészítés:
Tisztítsuk meg a répát, vágjuk kisebb darabokra. Az alaposan megmosott almát vágjuk cikkekre. Gyümölcscentrifuga segítségével – préseljük ki a levüket. A répa- és almalevet keverjük össze egy kancsóban. Hámozzuk meg és reszeljük a gyömbért a kancsóba. Keverjük meg mégegyszer és már fogyaszthatjuk is!

Életelixír a tányéron

A Távol-Keleten már a Ming-dinasztia idején "életelixír"-nek tekintették a shiitake gombát.
A kínai orvoslás a vérnyomás és a magas koleszterinszint csökkentésére használta.

A shiitake gomba ideális élelmiszer, hiszen rostanyagban gazdag, alacsony kalóriatartalmú, és több, a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosav, sokféle enzim és vitamin található benne. Jelentős B-vitamin-forrás. Ásványi anyagai közül említésre méltó magas cinktartalma, ami jelentős szerepet játszik az immunrendszer aktivizálásában. Ha a gombát napsugárzás vagy UV-sugarak érik, 4–5 szárított termőtest elfogyasztása elegendő egy felnőtt ember napi teljes D-vitamin-igényének kielégítéséhez. E tulajdonság különösen vegetáriánusok számára előnyös.
Miben rejlik a csoda?
A shiitake gomba egészségvédő hatása elsősorban szénhidrát-összetételében rejlik. Számos összetett szénhidrátot, poliszacharidot mutattak ki belőle – köztük a legjelentősebb a lentinán –, amely gátolja a baktériumok és a vírusok szaporodását, és az immunrendszer erősítésével még daganatgátló hatással is rendelkezik. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a lentinán hatására egyrészt biológiailag aktív anyagok (interferon, interleukin) termelődnek, melyek ösztönzik a szervezet immunrendszerének működését, másrészt fokozzák a vérben levő falósejtek (makrofágok) aktivitását. Ez a magyarázata a gomba allergia- és gyulladáscsökkentő hatásának is.
Ma már számos külföldi kórházban az orvosok a rákos daganatok kemoterápiás kezelésével egyidejűleg shiitake kivonatot is adagolnak a betegnek, hogy csökkentsék az erős vegyszerek egészséges szövetekre és az immunrendszerre gyakorolt káros mellékhatásait.
A gomba rendszeres fogyasztása (eritadenintartalma miatt) jelentősen csökkenti a vér koleszterinszintjét, így véd a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kialakulása ellen, továbbá szerepet játszik az agyvérzés megelőzésében.
Japánban a Tohoku Egyetemen megállapították, hogy a shiitake gomba fokozza az inzulintermelést, ezáltal csökkenti a vércukorszintet, tehát a gomba fogyasztását cukorbetegeknek is ajánlják.
Ki kell még emelni a shiitake gomba (thioprolintartalma miatt) méregtelenítő hatását, ugyanis az élelmiszerek tartósítása során felhasznált, rákkeltő nitriteket megköti. A shiitake a makrobiotikus diétában is jelentős szerepet játszik, főleg a nyákoldó és a tejtermékek, állati eredetű zsírok fogyasztása miatti lerakódásokat tisztító hatásáról ismeretes.
Hazai tapasztalatok alapján a gomba fogyasztása néhány nap alatt rendbe hozza a hurutos megbetegedéseket, kiváló köptető, hurutoldó és megszünteti a köhögést. Újabb japán és amerikai tudományos kísérletek igazolták, hogy a shiitake fogyasztása 70%-os védettséget nyújt az influenza A-vírussal szemben.
Használják még gyomorfekély, köszvény, székrekedés, különböző allergiák, aranyér, neuralgiák és szexuális zavarok kezelésére is.
A shiitake gombából készült kivonatot újabban a kozmetikai iparban is felhasználják: különböző krémekhez adagolva gyulladásos, pattanásos bőr ápolására javasolják, továbbá lassítja az öregedési folyamatot is.
(Forrás: http://www.gourmandnet.hu/, http://www.sokoldal.hu/)

Nos, ebből a csodálatos és igen ízletes kis teremtményből egy rendkívül egyszerű és ízletes ebédelnivalót alkottam.
Ez volt az első próbálkozásom a shiitake gombával, de egészen bizonyosan nem az utolsó. :-)
A fogáshoz az ötletett ez a recept adta.

A vékonyka szárú barna kalapos apróságokat a következőképpen készítettem el.

Shiitake gomba egyszerűen, zöldfűszer(ekk)el

Hozzávalók: (1 adaghoz)
10 dkg friss shiitake gomba
1 szál újhagyma
1 kisebb gerezd fokhagyma
kb. 2 teáskanálnyi friss, apróra vágott petrezselyem és/vagy bazsalikom (én ezúttal csak petrezselymet használtam)
2-3 löttyintésnyi szójaszósz (nálam bio shoyu)
kevéske frissen őrölt bors
pici olaj (bio repce)
bár csepp szezámolaj

Elkészítés:
A gombafejeket megszabadítom a száruktól (ezeket nem használom fel), megtisztítom, megmosom. Vékony csíkokra vágom.
Az újhagymát is megpucolom, megmosom, felkarikázom. Tisztítás után a fokhagymagerezdet apróra vágom.
A petrezselyemleveleket is alaposan megmosom, apróra metélem.
Felforrósítom a wokot. Beleöntök egy kevés repceolajat, majd rádobom az újhagymát. Mivel a zöldhagyma nagyon hamar megég, egy-két keverés után hozzáadom a gombaszeleteket, összeforgatom, majd fedő alatt kb. 5-6 percig párolom. Közben figyelek rá, s ha letapadni vagy ne adj’Isten égni kezdene, öntök alá egy pici vizet, hogy a gomba a gőzben puhuljon tovább. Mikor már majdnem kész, hozzáadom az apróra vágott fokhagymát, pirítom, s mihelyst megérzem a sülő fokhagyma jellegzetes illatát, szójaszószt locsolok rá. Tekerek rá egy kis frissen őrölt borsot, picikét még pirítom, s el is zárom a wok alatt a lángot. Összeforgatom az apróra vágott friss petrezselyemmel és pár csepp füstös ízű szezámolajjal.
Barnarizzsel körítem. Azonnal, forrón tálalom.