Pénteken Anyu ezzel a két igencsak mértes fehér cukkínivel tért haza a piacról.Bevallom, soha nem láttam még cukkíniben fehéret és ilyen méretes példányokat is csak ritkán.
Mi készüljön belőle?
A néni, aki árulta, a cukkíni fasírtot javasolta… hm… ez valóban jó ötlet!
A piacon javasoltakhoz képest kissé eltérően, s reformosan készült. Én nem szeretem a zöldségeket besózni, majd a levüket kicsavarni. A beltartalmi értékek, a szín és az íz egy (talán nem is elhanyagolható) része biztosan elveszik ilyenkor. Szóval ezt a lépést én kihagytam.
Mindazonáltal ahhoz képest, hogy az első próbálkozás volt, igazán jól sikerült. Vega- és reformtáplálkozásban „edzetlen” családtagjaim is lelkesen falatozták.
Így készült.
Cukkíni fasírt
Hozzávalók: (3 személyre, azaz kb. 9 kisebb fasírthoz)
egy 70 dekás cukkini (kibelezés, hámozás után már csak kb. 40 dkg)
1 bio tojás
3 evőkanálnyi csicseriborsóliszt
bio teljes kiőrlésű élesztőmentes morzsa – amennyit felvesz
1 jó evőkanálnyi reszelt bio parmezán
1 jó evőkanálnyi aprított friss petrezselyem
só (himalaya)
frissen őrölt bors
olaj a sütéshez
Elkészítés:
A cukkinit (csak az egyiket, a nagyobbat használtam fel, az is 70 dkg-os volt :-) megmostam, zöldséghámozóval megpucoltam, kettévágtam, a szivacsos-magos részét egy evőkanál segítségével kikapartam. Almareszelőn lereszeltem. A levét gyengéden kinyomkodtam.
Tálba tettem, hozzáadtam a lisztet, a reszelt sajtot, a fűszereket és annyi morzsát, hogy nem túl lágy, relatíve masszív fasírt-állagú masszát kapjak. (Szerintem ebben az állapotában érdemes pihentetni kb. fél órát, mert a csicseriliszt és a morzsa folyadékot szív magába, dagad kissé, s ez segítség lehet ahhoz, hogy kialakíthassuk a végső állagot. Vagy próbálkozhatunk belőlük kevesebbel is, aztán az állás után meglátjuk, szükséges-e még bele morzsa…)
A masszából kis fasírtokat gyúrtam, nem túl bő olajban mindkét oldalukat 3-5 perc alatt aranyszínűre sütöttem.
Sárgarépás-petrezselymes bulgurral tálaltam.
5 megjegyzés:
Én is épp cukkiniből készítettem lapcsánkát...
ránézésre azt mondtam volna, hogy főzőtök van a képen.
Nekem is kis méretű főzőtöknek tűnik. Miben különbözik attól? Nem olyan magos a közepe, vagy az íze is más?
Kedves Reni és Napmátka!
Megtanácskoztam Anyuval a dolgot, mégiscsak ő vette a piacon. Idézet következik:
"A piacon a tök és ez egymás mellett volt. Ennek más volt, az alakja ducibb, inkább a padlizsánra hasonlít és élőben a színe is fehérebb, mint a tök. Szerintem nem annyira vizes, mint a tök és a belseje (magok) is tömöttebb (inkább a cukkinihez hasonló). De a piacon a termelő mondta, hogy ez fehér cukkini."
Az én tapasztalataim is ezek voltak a készítés során, bár be kell valljam, ritkán sütök-főzök sima főzőtökkel...
Szóval biztosan ducibb és tényleg sokkal kevésbé vizes és szerintem "ízesebb" is mint a nagyományos főzőtök.
Khm, szóval a cukkini is egy tökfajta, kár ezen vitatkozni.
Besózni-kifacsarni azért szoktak bizonyos zöldségeket, hogy a keserű íz kijöjjön belőle (manapság azért van erre kevsébé szükség, emrt más fajtákat termelnek). A viszonylag zsenge zöldségek még nem keserűk, de ha túl későn szedik le, akkor érdemes nem kihagyni. Főleg a padlizsánnak szokott jót tenni (de pl. a túl vastagra nőtt cukkinit is érdemes pár percet /nem többet/ besózva állni hagyni).
Kedves Névtelen!
Igen, én is úgy tudom, hogy a cukkini tulajdonképpen az uborka és a tök keresztezése.
A padlizsánt mindig besózom úgy egy órával vagy féllel a felhasználás előtt, pontosan az általad említett okból.
De a cukkininál fel sem merült bennem, hogy esetleg keserű lehet... és szerencsére nem is volt az.
De máskor majd erre is figyelek!
:-)
Adéle
Megjegyzés küldése